Szándékosság Lebenswelt - space fenomenológiai kutatás

F. Brentano már látta a létezését szándékos hazai (Inexistenz) tárgya a lényeges jellemzője lelki jelenségek. Szerint Brentano, minden jelenség a belső tapasztalat, vagy pszichés jelenség. szemben a fizikai, „benne valami, mint egy tárgy, bár más-más módon.” Így a képviseletét valami úgy tűnik, hogy a vágy - a vágy, a szerelem -, akkor, stb

Brentano fogalma szándékosság volt sajátos fejlődése a fenomenológiája Edmund Husserl. Összehasonlítva Brentano, Husserl megkülönbözteti pontosabban a cselekmény tapasztalható tudat tapasztalja meg a tartalmát, és az utóbbi a témában, hogy a jogi aktus irányul. A tudat lehet irányítani mind a tényleges meglévő és irreális az oktatás. Kérdés a tényleges létezését a tárgy nem befolyásolja a szerkezet a tapasztalat. A téma bármilyen típusú nem volt, soha nem oldódik a tudat és a tudat nem hagyja el a határait immanenciában. A tudat, mint többszintű szintézis tényleges aktív és gorizontno vélelmezett Intentcionalnaja csak képezi egy tárgy szerint a nullapont módszerek, azaz a meghatározza a célja értelmében a maguk számára. A magunk részéről úgy gondoljuk cselekmények tudat szándékos objektum nem egy igazi része a fenti cselekmények, bár, és formák velük a szükségszerű összefüggés. Ismertet transzcendentális csökkentése tudat tiszta szándékoltság annak általános szerkezete: ego - Cogito - cogitatum (lásd fenomenológiai Ego; noesis; noema.).

A koncepció a szándékosság válik egyfajta értelmezése egzisztencializmus és analitikus filozófia, megtört a többségi itt a „áttörést a transzcendens” (Sartre) és a „beszéd aktus” (J. Searle).