Az elméleti anyag

I. a jobb: CONCEPT, SZABVÁNYOK BRANCH

1. A koncepció jogok

2. A jobb arányt és az állam

3. A jogállamiság

A jogállamiság lehet tekinteni, mint egyfajta eredeti „kockás” törvény, a „tégla” alkotják az épület a jogrendszer az állam.
„Norma” latin olyan szabály, hogy a minta. Minden jogi rendelkezés olyan általános magatartási szabályt, akkor lehet tekinteni, mint egy viselkedésminta.
Először is, arra utal, hogy ezek a feltételek, amelyeknek teljesülniük kell a szabályokat. Ez a rész az említett szabályok jogtudomány hipotézist. Például, az arány a nyugdíjjogosultság meghatározza a kinevezésük feltételeit öregségi nyugdíj (a férfiak esetében - 60 éves és legalább 25 év szolgálati, a nők - illetve 55 és 20 év).
Másodszor, a jogállamiság tűzi ki maga a magatartási szabályt, azaz a hajlam. Például szerint a családi jog szülőknek kell gyermekeiket, vigyázni a testi fejlődés és az oktatás.
Harmadszor, a jogállamiság megállapítja a kényszerítő intézkedések hatásának, hogy a hatóságok képesek alkalmazni azokra, akik megsértik a szabályokat (szankciók). Ez az engedély lehet fegyelmi (megrovás, az elbocsátás a munkából, stb), igazgatási (bírság, stb), bűnügyi (szabadságvesztés, stb.) Más szóval, a jogállamiság rendelkezik:
a) mikor és kinek kell elvégezni azt; bekövetkeztekor az olyan feltételek (hipotézis);
b) Mit kell képeznie ezt a teljesítményt (a hajlam);
c) milyen következményei vannak a nem szabványos (szankció). Nem minden jogállam van a három elemből álló szerkezet. Például Art. 105. a magyar alkotmány olyan rendelkezést tartalmaz, ahol van egy hipotézis és diszpozíció: a szövetségi törvény elfogadottnak tekintendő a Föderációs Tanács (a hajlam), ha szavazott több mint a fele a teljes tagság, hogy House, vagy ha tizennégy napon belül azt nem vették figyelembe a Föderációs Tanács (a hipotézis ). És ez nem az egyetlen példa. Gyakorlatilag az összes rendelkezései a magyar alkotmány nem egy három elemből álló szerkezet.
A szabály meghatározza a viselkedését az emberek szabályozzák tevékenységüket azáltal, hogy számukra a szubjektív jogokat és bízzák azokat feladatokat. Ezért a jogi rendelkezés lehet tekinteni, mint egy általános szabály, amely szabályozza az emberek viselkedése, a csapatok által biztosítani kell számukra a szubjektív jogokat és az impozáns őket a megfelelő jogi feladatokat.
Mint említettük, a jogállamiság állami parancsoló jellegű, azaz a kötelező minden polgár, tisztviselők, kormányzati szervek, nem kormányzati szervezetek.
A legfontosabb szabály, elismert jogi törvények. Egyéb jogi rendelkezések más törvények és rendeletek (elnöki rendeletek, hatósági előírásoknak, stb ..).
A jogállamiság mindig általános jellegű, azaz a Ez nem kizárólag erre vagy adott esetben vagy helyzet, és felveti annak a lehetőségét annak ismételt használatát. Arra utal, hogy meghatározatlan számú személy, mindazok, akik jelenleg vagy részese lehet, hogy a jövőben a kapcsolatok e törvényben szabályozott. Például rögzítette a magyar alkotmány a helyzetet, hogy a Szövetségi Tanács és az Állami Duma kell rendelkeznie immunitás egész hivatali ideje, nem csak a jelenlegi, tanácsainak összetétele a szövetségi gyűlés, hanem az újonnan megválasztott képviselők az Állami Duma és a Szövetségi Tanács tagjai.
Vannak különböző osztályozási jogi normák. Tehát, jellegétől függően a meglévő rendelkezések a saját joga lehet osztani:
1) felhatalmazza a norma (norma felbontású meghatározza, mit tehet). Például Art. 45. a magyar alkotmány kimondja, hogy mindenkinek joga van, hogy megvédje a jogokat és szabadságokat minden eszközzel a törvény nem tiltja;
2) kötelező szabályok (szabályok rendelkezéseket tartalmaznak, amelyeknek köze). Így szerint Art. 24. a magyar alkotmány az állami hatóságok és a helyi önkormányzatok és azok tisztviselői kötelesek biztosítani minden egyes személy a dokumentumokhoz való hozzáférés és az anyagok közvetlenül érintő jogait és szabadságait, hacsak törvény másként nem rendelkezik;
3) szabályozás tiltja (normák, tabuk, amely megállapítja, hogy lehetetlen csinálni). Például § szerint. 109. a magyar alkotmány, az Állami Duma nem oldhatjuk attól a pillanattól kezdve, továbbhalad díjak ellen a Magyar Köztársaság elnöke a döntést a Tanács a Szövetség.

4. jogforrások. Törvények és rendeletek

5. Az Alkotmány - az alaptörvény az állam és a társadalom

6. szakaszai alkotmányos fejlődése Magyarországon

8. jogágak: a koncepció és a rendszer